Az OTP Bank új lakáshitel terméket indít, amelyet új ingatlan vásárlásán és építésén túl meglévő otthonuk energetikai korszerűsítésére is felhasználhatnak az ügyfelek. A hitelhez állami támogatás nem kapcsolódik, de zöld kamatkedvezmény igen - derül ki a bank közleményéből.
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
Bár a tavaly kifutott Zöld Otthon Program 2,5%-os kamatszintjét nem érik el, így is milliókkal csökkenhetnek a hitel költségei akkor, ha azt korszerű lakás vásárlására vagy építésére vesszük fel. A zöld hitelekre kapott kamatkedvezmények mértéke a fél százalékot is elérheti, így a törlesztőrészlet több ezer forinttal is kevesebb lehet. Megnéztük, hogy összegszerűen mennyit lehet spórolni azzal, ha környezettudatosabban választunk ingatlant.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Fenntarthatósági jelentésének publikálása apropóján szervezett online szakmai konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Fenntarthatósági Szakosztálya. A jelentés bemutatása mellett az előadások során többek között szó volt az MNB 2023-as "zöld" terveiről is, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke elmondta, hogy jelenleg is vizsgálják, hogy az eredetileg három évig tartó egyes zöld területek finanszírozása esetén igényelhető tőkekövetelmény-kedvezmény a bankoknál meghosszabbítható-e, illetve a hitelez során kitöltendő ESG kérdőívekre vonakozóan is terveznek egy minimum standardot kialakítani az adminisztráció egyszerűsítése érdekében.
Új, zöld hitelterméket vezetett be az MKB Bank – a hazai bankok közül az elsők között, 2023. április 1-től a bank ügyfelei számára elérhető a Zöld Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL), azt követően, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megújította annak keretrendszerét. Zöld hitelcél igazolt teljesülése esetén a bank a kedvezmény nélküli induló kamatból 0,25% kamatkedvezményt biztosít.
2023 áprilisától zöld, 2024 januárjától pedig online elemekkel bővül az MNB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) feltételrendszere. A zöld lakáshitelek esetében nem jön vissza a tavasszal csúcsra ért NHP Zöld Otthon Program kedvező kamatozású refinanszírozott hitele (tehát nem kell jelentős stimulációra számítani, és nem támogatott hitelről van szó), de a bankoknak több költségelemet is át kell vállalniuk a hitelfelvevőktől. Az új online feltételek pedig garantálni fogják, hogy a hitelfelvevőnek csak a szerződéskötés és a közjegyzői adminisztráció miatt kell személyesen megjelennie.
Szinte minden hétre jut valamilyen energiapiaci "újdonság", ami jelentősen megnehezíti, illetve felborítja a lakosság hosszú távú terveit. Legutóbb a napelemeknél történt ez a visszatáplálási kötelezettség, illetve a szaldóelszámolás felfüggesztésével. Több cikket is írtunk arról, hogy ez miként változtatja meg sokak döntését, most az új építések, az extra költségek, a megtérülés, illetve egyes zöld hitellel építkezők bizonytalan helyzetét is megvizsgáltuk egy szakértő segítségével.
"A zöld finanszírozás az egyik nagyon felkapott téma jelenleg, a másik a küszöbön álló gazdasági válság, illetve ezeknek az összefüggései. Az OTP-nél azt gondoljuk - amit a Sustainable World konferencia is megerősít - hogy a gazdaság zöld átállása nemhogy leállna, hanem fel fog gyorsulni a válság hatására, hiszen azok a beruházások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy energiahatékonyabbak legyünk, valamint olcsóbban és fenntarthatóbb módon termeljünk energiát, szintén felgyorsulnak. Egyre nagyobb igény van erre. Azt is látjuk, hogy nemcsak a vállalatok, hanem a lakosság részéről is egyre nagyobb az érdeklődés főleg az ingatlanok felújítása, és azok energiahatékonyabbá tétele iránt" - mondta el Pókos Gergely, az OTP Bank, Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
Nehéz dolga van manapság annak, aki a pénzét valódi zöld vagy fenntartható ingatlanprojektbe fektetné, hiszen nagyjából minden projekt így hirdeti magát, sőt ESG ingatlanbefektetések is elérhetőek, amelyekről feltételezzük, hogy átlátható, egységes kritériumrendszer alapján valaki azokat átvilágította. Az EU felismerve a problémát az ellenőrizetlen „zöldítéssel” kapcsolatban, lépett az átláthatóság és a számszerűen meghatározott követelmények irányába, hogy a kétely se merülhessen fel senkiben a „zöldséggel” kapcsolatban. Hosszú és rögös út áll azonban még előttünk, mire legalábbis minden új ingatlan vagy más projekt így valósul meg, de a folyamat ígéretesen berobbant a pénzügyi szektorba is.
Az állam gazdasági szerepvállalásának alapja, hogy az elosztási mechanizmusok ilyen-olyan változtatásával időnként be kell avatkozni a piaci folyamatokba, amikor bizonyos távlati célok, társadalmi érdekek érvényre juttatásáról van szó. A nagy kérdés általában nem is az, hogy mikor kell beavatkozni, hanem az, hogy mikor kell abbahagyni. A zöld finanszírozás – mint társadalmi cél – esetében a belépés időzítése jó volt, de kérdés, hogy a szűkülő fiskális és monetáris körülmények között milyen módon ösztönözhető a pozitív folyamatok fenntartása - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere.
A Magyar Lízingszövetség Elnöksége Kőszegi Lászlót, az MHC Mobility Hungary korábbi vezetőjét választotta meg a szervezet főtitkárának, aki a tisztséget 2016 óta betöltő Tóth Zoltánt váltotta - derül ki a lízingszövetség közleményéből.
Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese és Kementzey Ferenc, a Raiffeisen Bank vezérigazgató helyettese voltak a Portfolio Checklist csütörtöki adásának vendégei.
A bankok válaszai alapján nagyjából ki is merült az MNB energiahatékony lakásokra kiírt Zöld Otthon Programjának múlt héten 300 milliárd forintra megemelt kerete, pedig az elmúlt két hétben már nem sok befogadás történt. Szerződéskötések és pláne folyósítások még hónapokon keresztül zajlanak majd, új hitelkérelmet azonban a bankok többsége már nem, vagy csak nagyon korlátozottan fogad majd be a következő hetekben. Az új érdeklődők közül már csak a szerencsések fogják elcsípni a legfeljebb 2,5%-os kamatozású lakáshitelt. Piaci forrásaink várakozásai szerint a mostanihoz hasonló formában biztosan nem hosszabbítja meg az MNB a programot.
Délután ötkor jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének keddi adása. Múlt héten kevesebb szó esett róla, de a Magyar Nemzeti Bank kibővítette az NHP Zöld Otthon Program keretét 100 milliárd forinttal, és egyben szigorította annak feltételeit is. A Portfolio elemzőivel a mai adásban azt jártuk körbe, hogy milyen hatással van a szigorítás a 2,5 százalékos kamatú hitellel finanszírozható lakások körére, hogy mennyivel drágítja a változás egy családi ház megépítését, és hogy mit üzent a piacnak az MNB a keretbővítéssel.
A zöld hitel kibővített keretösszegének szigorodó feltételéről már biztosan hallottak azok, akik érdekeltek a témában, a 80-90 kWh éves fajlagos energiaigény közötti különbség laikusként viszont kissé megfoghatatlannak tűnik. Hasonlóan az is, hogy mekkora könnyebbséget jelent a házépíttetőnek, hogy BB energetikai minősítési követelményt meghagyta az MNB, és nem módosította AA kategóriára. Szakértő bevonásával utánajártunk, hogy mit jelentenek ezek a minősítések, mit jelent pontosan a 90-ről 80 kWh-ra csökkentett fajlagos éves energiaigény mutató a gyakorlatban, milyen műszaki beavatkozásokkal lehet jobban közelíteni ezeket a határszámokat, és ezek mennyivel emelhetik meg a végső kiadásokat. A korábbi cikkünk főleg az új társasházi lakást vásárlók megnyugtatására szolgált, a mostani pedig a házépítőknek lehet hasznos iránymutatás.
Sokan lélegezhetnek fel a nagyobb zöldhitel-keret bejelentése után, a korábbi 200 milliárdos összeg gyors kimerülése egyértelműen megmutatta, hogy van igény a maximum 2,5%-os hitelre, illetve az új lakásokra. A 100 milliárdos bővítés azonban újabb kérdést is hozott magával, az MNB ugyanis szigorította az új lakások és házak által évente felhasználható maximális primer energia mértékét a zöld hitelek esetén. Adódik tehát a kérdés, hogy mennyiben érinti ez a jelenleg zöld hitelre alkalmas lakások állományát és egyáltalán milyen energiaigényük van az egyes budapesti új lakásoknak. Ennek jártunk utána a nagyobb fejlesztőket megkérdezve.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
